Gyepü

Prohászka Ottokárnak a Kultúra és Terror című kötetében kiadott beszédeit olvasgatva rádöbbentem, hogy ma is mennyire aktuális ez a mondat: "Lehet-e kultúra ott, ahol az állatot s annak legrosszabb szenvedélyeit felszabadítják s ahol a fiatalságot az eszményiségnek s az erkölcsi ideáloknak megvetésére ösztönzik"

Ez sosem volt annyira aktuális mint ma. Elhatalmasodott rajtunk a liberális szabadosság, elvesztek erkölcseink s immár ösztönökből élünk. Szégyellem ezt az állapotot, ezt az állati emberséget.  "A férfiak elhitték, hogy menő folyton nőzni, de milyen férfi aki még egy ösztönt se tud legyőzni?" írja FankaDeli az egyik számában. Nincs már erkölcs, nincs már olyan értékrend ami megzabolázza az ember bűnre hajló gyengeségét. Sőt azt sem tudja, hogy mi bűn és mi nem! Holott a jó és rossz tudásáért űzettünk ki a Paradicsomból. De már nem tudjuk. Lehet lopni, lehet rabolni, ezt megélhetési bűnözésnek hívják, lehet pornózni, sztirptízelni, ezt erotikának hívják, meg lehet ölni a meg nem született gyermeket, és az öreg vagy beteg rokont, ezt pedig abortusznak s eutanáziának nevezik. Hát milyen világban élünk mi? Így nem is várhatunk kultúrát, csak terrort. Kultúrális terrot, amit ma Médiának neveznek. Erkölcstelenséget, és destrukciót sugároznak a fősodrású médiák, az emberek káromkodást, erőszakot és paráznaságot tanulnak belőle. Mindent szabad. Ezt szabad? 

Ez van, ezt kell szeretni. S egyre inkább igény is kialakul az efféle tömegkultúra iránt. Az ember elbutul, elvesznek az értékek. Alig tudják már ma azt, hogy mit ünneplünk Pünkösdkor, vagy mi az a Nagyboldogasszony, de akár beszélhetnénk a nemzeti történelmünk nagy eseményeiről és tragédiáiról is. A Honfoglalás sikertörténete, Árpád-házi királyaink nagy tettei, a török elleni győzelmeink, Rákóczi, 48, 56 stb. már ezekről is alig hall az átlag magyar. Épp amit csak iskolában, félfüllel. Mi lesz így ha nem dobban meg fájón a magyar szíve Mohács, Don-kanyar, Trianon szavak hallatán? Ha nincs múltunk, nem lesz jövőnk.

A kultúránk az a méllyen gyökerező érzés ami összetart és megtart minket. Ha ezt eldobjuk, holmi liberális értékrendért, nem lesz se magyar, se ember a magyar ember. Lehet nézni a valóságshow-kat, a kibeszélőműsorokat és a szappanoperákat azért, hogy jót nevessünk a másik emberek műveletlenségén és erkölcstelenségén, de ne lepődjünk meg azon, hogy ha ez így folytatódunk mi is lezuhanunk a kultúrálatlanság lejtőén, s majd rajtunk fognak nevetni műveletlenségünk és erkölcstelenségünk miatt.